A Cipolla-szabály
Carlo M. Cipolla olasz gazdaságtörténész 1976-ban(!) írta meg Az emberi hülyeség alapvető törvényei (Le leggi fondamentali della stupidità umana) című elemzését. Gazdaságtörténész lévén – az okozott kár vagy a hajtott haszon alapján – négy embertípust különböztet meg:
Bölcs: aki hasznára van másoknak és önmagának.
Balek: aki hasznára van másoknak, de ebből ő nem profitál (sőt!).
Bandita: aki kárt okoz másoknak, és ettől neki jobb lesz.
Buta: aki kárt okoz másoknak úgy, hogy ő maga az égvilágon semmit sem nyer vele (sőt!).
Mindenki az első csoportba sorolja magát. A balek azért, mert eleve szerencsétlen. A bandita azért, mert lepleznie kell magát, de sem baleknak, sem butának nem akar látszani. A buta pedig… Nos, ezt nem tudjuk. A buta különben is úgy van vele, mint halott a temetésen: mindenki szenved, de ő még csak nem is értesült az egészről.
A világban a bölcsek száma végtelen, míg a balekok, banditák és buták részaránya erősen alábecsült.
Rizikófaktor
A sorrend nem véletlen: a bölcsek a legártalmatlanabbak, a buták a banditáknál is veszélyesebbek. Utóbbiaknál legalább tudjuk, mit miért csinálnak…
Kérdés
„Tragédiának nézed? nézd legott KOmédiának, s múlattatni fog.”
(Madách Imre)