Emmanuel Macron francia elnök azt nyilatkozta a France 5-nek, hogy ellenzi a párizsi olimpia megnyitó ünnepségének elhamarkodott változtatását, de “tekintettel arra, hogy profik vagyunk, nyilvánvalóan létezik B-terv, C-terv, stb.”
Alighogy ezt kimondta, a Montparnasse-i temető 4. parcellájánál kisebb földmozgást észleltek. Mintha valaki forgolódott volna a sírjában. Oda van eltemetve ugyanis Jean-Paul Belmondo, akit mindezidáig az utolsó franciaként tartanak számon, aki még hitelesen el tudott játszani egy profit.
(Zárójel. A népszerű Bébel valami olyasmit is mondott egyszer, hogy a harminc feletti nők a legjobbak, de a harminc feletti férfiak túl ostobák ahhoz, hogy ezt észrevegyék. Macron házasságából is látszik, hogy mennyire szereti játszani az eszét a profit…)
A francia elnöknek azért kellett megnyilvánulnia, mert feltűnési viszketegségben szenved a párizsi olimpia szervezői – élükön a bizottságot vezető háromszoros olimpiai bajnok szlalom-kenus Tony Estanguet-vel – kitalálták, hogy a megnyitó ünnepséget kiviszik az elvileg biztonságossá tehető Stade de France-ból, hogy ne csak hatvanezer, hanem hatszázezer ember követhesse élőben, mert – ahogy a profi korábban fogalmazott – a “nép olimpiáját” szeretnék megrendezni.
Megjegyzendő, hogy a “népnek” 2.700 eurót kellene kicsengetni fejenként egy ülőhelyért, de lehet, hogy ebben már az életbiztosítás ára is benne van…
Persze, a bolondnak is megéri, hiszen a sportolók a Pont d'Austerlitz hídtól a Pont d'Iena hídig több kilométeren vonulnak hajókáznak majd a Szajnán. Isteni szerencse, hogy profiéknál egy volt kenus a szervezőbizottság elnöke, mert ha, mondjuk, sportmászó lett volna, akkor komplett delegációknak kellene csimpaszkodni az Eiffel-tornyon.
Mi ez, ha nem színtiszta profizmus? Már csak azt kell megoldani, hogy a nézők valóban élőben nézhessék végig. Hiszen egy kis késelés nélkül lassan már egy földrajzórát sem tudnak megtartani, hogy a Stade de France-ban rendezett 2022-es BL-döntőről ne is beszéljünk. Az olimpiai megnyitót a fél világ képernyőn keresztül követi, és még az amatőrök is tudhatják, hogy az Izrael-Hamász háború kellős közepén kimondottan alkalmas békegalambok eregetésére néhány kósza terrorcselekményre.
Teljesen profi szemléletre vall ugyanakkor az is felfuvalkodottéknál pökhendiéknél franciáéknál, hogy a hatóságok máris elkezdték a többnyire muszlim származású migránsok kilakoltatását a párizsi nyomortelepekről és sátortáborokból. Az imázs, bien sûr, nem szenvedhet csorbát, ha valaki profi, csak aztán ne lepődjenek meg, ha a kilakoltatottak Allah Akbar feliratú, vastag mellényben fognak tapsikolni a júliusi megnyitón.
(Zárójel. Sokan csodálkoztak, hogy Macron miért hívta meg Magyarország teljesen elszigetelt miniszterelnökét egy munkavacsorára a brüsszeli csúcs előtt? Orbán Viktor persze köszönte szépen a lehetőséget és olyan faarccal mondott be egy méretes fedáksárit a nemzetközi sajtónak, hogy öröm volt nézni néhány nappal később, ahogy az összes profi dobálja befelé a lapjait. Tényleg csak egy kávét kellett kérni…)
Nyilván nem ezért hívta. Még Macron sem ennyire profi. Azért hívta, hogy a B-, azaz a Budapest-tervet beszélje meg vele. A B-tervnek az a lényege, hogy – tekintettel arra, hogy Magyarországon amúgy is megépült minden létesítmény és a Mosszad is Orbán Viktor hátsó kertjébe viszi az izraeli válogatott meccseit a gázai válság kitörését követően – mégiscsak tartsák Budapesten az olimpiát.
Ha nem sikerülne, akkor jöhet a C-terv. Correctement, azaz a Franciaország számára egyedüli járható úton. Összehúzódva a Stade de France-ba, rettegve, imádkozva (ha még tudnak!), és reménykedve, hogy nem igaz a mondás, miszerint nem akkor következik be a malheur, mikor az ember elkezd vezetni, hanem mikor elhiszi, hogy már profi.
N’est ce pas, Emmánuel?