Véget ért a nyári uborkaszezon, megszáradtak az elektromos rollerek, ráadásul Alain Delon is elment. Fekete-Győr András (államférfi) és Havas Henrik (tanár úr) pedig posztoltak a Facebook-on...
“Miniszterelnök Úr! Nyomatékosan megkérjük a józan magyar többség nevében, hogy hagyja békén a magyarokat a fidesz-olimpia ábrándjainak kergetésével! (…) Láthatóan még mindig nem heverte ki, hogy huszas és harmincas éveiben járó magyar hazafiak pár hét alatt negyed millió aláírót sorakoztattak fel a korrupt fidesz-olimpia ellen, a magyar jövő védelmében. (…) Amíg több mint ötezer tanár hiányzik a gyermekeink mellől az iskolákban, ne akarjon budapesti olimpiát! Amíg az utasok kénytelenek tolni a vonatpótló buszt, ne akarjon budapesti olimpiát! Amíg az ápolásra szoruló szeretteink és barátainknak a Fidesz által penészes hőkamrává züllesztett kórházak jutnak, ne akarjon budapesti olimpiát! (…) A mi álmunk az, hogy idehaza méltósággal, európai polgári módon, egészségben éljenek a magyarok. Ebbe az állapotba a mi nemzedékünk megfeszített, tisztakezű, kemény munkával fogja eljuttatni Magyarországot. Amikor pedig ide elérkeztünk, megnyugtatom, ki fogjuk nyitni a budapesti olimpia rendezésének kérdését. (…) Addig is arra kérjük miniszterelnök urat, hogy foglalkozzon azzal, ami a dolga, és ne pesztrálja Magyarországot luxus-lázálmokkal!” – szól Fegyőr posztja.
“Láttam mondjuk A fekete tulipán című filmet, megnéztem magamat a tükörben, és pontosan tudtam, hogy sokkal vonzóbb vagyok nála. (…) Na, a lényeg az, hogy nem mentem ki Hollywoodba. Néha elgondolkodom azon, hogy mivel érdemelte ki ez a kis, apró ország, hogy itt maradjak. Édes, jó istenem, nekem nem Tenerifén kellett volna házat venni, hanem a Bahamákon. Miért nem cseréltem le Havasnét Heidi Klumra?” – imígylen pedig Havas tanár úré, aki Alain Delon halála kapcsán ragadtatta el saját magát, és akiről tudjuk, hogy egészen hátul állt a sorban, mikor az öniróniát osztogatták.
(Zárójel. A lóval téveszthette össze. Ha jól kiröhögték magukat, akkor járjuk körbe egy kicsit a leírtakat, mindamellett, hogy nehéz fába vágja a fejszéjét az, aki az akaratlan humorral akar versenyezni.)
Nem tudni, hogy hiányzik-e több mint ötezer pedagógus a magyar iskolákból, pont most, amikor jelentős béremelés folyik a szektorban, de az biztosnak tűnik, hogy egy-kettő mindenképpen hiányzott Bandika mellől. Mondjuk egy etika tanár, aki felhívta volna a figyelmét az ész- és erkölcsbeli értékek fontosságára, illetve egy magyar szakos tanerő, aki megtaníthatta volna például a majdani államférfit az egyes és többes számok helyes használatára vagy a pesztrálás kifejezés értelmezésére. Még a végén azt hihetik a követői, hogy a miniszterelnök nem heverte ki – joggal egyébként –, hogy az ő huszas és harmincas éveit taposták azok a bizonyos Momentumos hazafiak, vagy azt, hogy a riogatás gyermeknevelési kategória. Kínos, hogy az elvtársai kormányoztak, mikor ő járt iskolába.
Ugyanakkor egy magyar orvos mindenképpen hiányzik az egészségügyből. Egy elmegyógyász. Aki megakadályozhatta volna Fegyőrt abban, hogy kiszabaduljon a zárt osztályról, abból a penészes hőkamrából, ami az agyára ment, mert aki abban a luxus-lázálomban ég a Momentumnál, hogy a józan magyar többség nevében beszél, ráadásul felkiáltójelekkel nyomatékosítva, annak nehéz lehet egy métert is tolni a vonatpótló buszt – teszem azt – a Lipótmezei végállomásra.
Számunkra, felelőtlen kisebbség számára viszont felettébb megnyugtató, hogy amikor – a szintén ápolásra szoruló Donáth Annával és Cseh Katkával szeretteikkel és barátaikkal együtt megérkeznek oda – akkor ki fogják nyitni újra a budapesti olimpia kérdését.
Vagy annak a kórteremnek az ajtaját, amelyikben Havas Henrik tanár úr már türelmetlenül várja őket.
És akinek a szegény felesége későn vette észre, hogy a nagy melegben egy újabb roham közeleg, így nem tudta időben elrejteni a billentyűzetet. Pedig voltak jelek. Nyitva volt bárszekrény ajtaja, a tanár úr pedig a tükör előtt illegette magát és azt dúdolgatta, hogy recefice, Tenerife és, hogy hosszú puska, rövid breton, arcom Delon, testem Stallone… Hiába, Havasné sem rendelkezik már Heidi Klum éberségével, frissességével és mozgékonyságával.
De ne legyünk teljesen részrehajlók, és emeljük ki azt a részt is, ahol a tanár úrnak igaza van: néha mi is elgondolkodunk azon, hogy mivel érdemelte ki ez az apró, kis ország, hogy ezek itt maradjanak, és ne húzzanak el valahová melegebb éghajlatra?
Ha nem is a Bahamákra, vagy Tenerifére, akkor legalább Isztriára. Demszky Gábor után.